Létesítmény üzemeltetés
Kivitelezés
Szerelés
Géptelepítés
Villamos elosztók gyártása
Műszaki tervezés
Energetikai rendszerek
Projekt menedzselés
Légtechnika tisztításBelső Visszaélés-bejelentési rendszer
Bejelentés Kezelési
Szabályzat
| CÉGNÉV: | Kabinet FM Létesítményüzemeltető, Kivitelező és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
| SZÉKHELY: | 2040 Budaörs, Gyár utca 2. |
| CÉGJEGYZÉKSZÁM: | 13-10-042123 |
| KÉPVISELŐ NEVE: | Holló Zsolt Ferenc vezérigazgató |
| TELEFONSZÁM: | +36202093712 |
| E-MAIL CÍM: | info@kabinet-fm.hu |
(a továbbiakban: Vállalkozás és/vagy Bejelentésvédelmirendszer működtető)
Jelen Bejelentés-kezelési szabályzat tartalmazza az belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályait.
A Kabinet FM Zrt. fenntartja a jogát és egyben kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen Bejelentési-szabályzat tartalmát a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, továbbá a szolgáltatások változása esetén annak megfelelően, egyoldalúan módosítsa. A jelen Szabályzat bármilyen változásáról a Kabinet FM Zrt. az érintetteket a változással egyidejűleg értesíti a www.kabinet-fm.hu honlapon. Amennyiben kérdése lenne jelen Bejelentési-szabályzattal kapcsolatosan, kérjük, írja meg a Bejelentésvédelmirendszer működtető dracs@dracs.hu e-mail címére.
Tartalom
I. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.. 2
II. FEJEZET – VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZEREK.. 3
1. Belső visszaélés-bejelentési rendszer (18-29.§) 3
Mely állami szerveknél működik elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer?. 3
Milyen információt lehet bejelenteni?. 3
Ki jogosult a bejelentés megtételére, bejelentés megtételének módja?. 3
III. FEJEZET – BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER.. 4
2. Egyéni vállalkozók kérdése, foglalkoztatottak számítása, 4
3. Belső visszaélés-bejelentési rendszer 4
4. A bejelentés tárgya – Milyen ügyben tehető bejelentés?. 5
5. Visszaélés-bejelentési rendszer és hatóságok viszonya. 5
6. Ki jogosult bejelentés megtételére?. 5
7. Bejelentés megtétele (21.§) 6
7.2. Tájékoztatási kötelezettség. 6
7.4. Írásbeli bejelentés kezelése. 7
8. Bejelentés kivizsgálása, tájékoztatási kötelezettség. 7
9. Bejelentés kivizsgálásának mellőzése. 7
11. Vállalkozás által meghozható intézkedések. 8
12. Bejelentés nyilvánosságra hozatala a bejelentő által 8
IV. ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK, BEJELENTŐ VÉDELME. 8
2. A visszaélést bejelentők védelme. 9
2.1.Mi minősül hátrányos intézkedésnek?. 9
2.3. Jogellenesség kérdése. 10
3. Bejelentők védelmének korlátja. 10
4. Mentesülés az üzleti titok megsértése alól 10
5. Jogi segítségnyújtás – Jogi segítő útján. 11
6. A névtelen bejelentők védelme. 11
7. A bejelentő segítőinek védelme. 11
V. BEJELENTŐVÉDELMI ÜGYVÉD.. 11
1. Összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok, pártatlanság. 11
2. Bejelentési kötelezettség a kamara irányába. 11
3. Megbízási szerződés felmondása. 11
4. A bejelentővédelmi ügyvéd feladata. 12
I. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.A Szabályzat célja
Jelen Szabályzat célja a Vállalkozásnál működtetett belső visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó világos és könnyen hozzáférhető információt nyújtása, a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan. Ezen bejelentés-kezelési szabályzat biztosítja, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője és Vállalkozás megfeleljen a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényben (a továbbiakban: törvény) és az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 EU irányelvben foglalt követelményeknek.
2. A Szabályzat hatálya
A belső visszaélés-bejelentési rendszer rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a törvény 1. melléklet szerinti európai uniós jogi aktus végrehajtására, vagy az annak való megfelelés érdekében kiadott jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó, 1. melléklet szerinti kötelező jogi aktusa egyes visszaélések, jogsértések bejelentésére, az ezeket bejelentők védelmére vonatkozóan eltérő szabályokat nem állapít meg.
3. Fogalommeghatározás
foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a Vállalkozás részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi,
Vállalkozás: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat,
foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a Vállalkozás számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
Önmaguk foglalkoztatást végzők: aki valamilyen polgári jogviszony keretében végeznek munkát a Vállalkozás részére, akik nem állnak hagyományos vagy atipikus foglalkoztatási viszonyban a Vállalkozással.
II. FEJEZET – VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZEREK
1. Belső visszaélés-bejelentési rendszer (18-29.§)
A részletszabályok a III. fejezetben kerülnek kifejtésre.
2. Az egyes állami szervek által létrehozott elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer (32-40.§)
Mely állami szerveknél működik elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer?
a) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
b) a Gazdasági Versenyhivatal,
c) az Integritás Hatóság,
d) a Közbeszerzési Hatóság,
e) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
f) a Magyar Nemzeti Bank,
g) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
h) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
i) az Országos Atomenergia Hivatal és
j) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.
A Kormány rendeletével a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alatt álló szervet is kijelölhet elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására.
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert a fenti szerveknél egy erre a célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység működtetheti.
Milyen információt lehet bejelenteni?
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
Ki jogosult a bejelentés megtételére, bejelentés megtételének módja?
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést BÁRKI tehet.
Írásban vagy szóban. A szóbeli bejelentést telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen lehet megtenni.
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentést
- a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően – tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy
- írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni.
Szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.
Bejelentés kezelése
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetője az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben tett bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára, kivéve, ha
a) a bejelentő kifejezetten kérte ennek mellőzését, vagy
b) az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetője észszerűen feltételezi, hogy a bejelentés kézhezvételének visszaigazolása veszélyeztetné a bejelentő személyazonosságának védelmét.
A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani az e törvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben tett bejelentések kezelésére és elintézésére egyebekben a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
III. FEJEZET – BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER
1. Vállalkozásk köre
Az a Vállalkozás, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre.
A foglalkoztatottak létszámától függetlenül belső visszaélés-bejelentési rendszert köteles létrehozni:
- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó Vállalkozás,
- a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató Vállalkozás,
- a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó Vállalkozás, és
- a Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetője.
Azon Vállalkozásk, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják.
A Vállalkozás akkor is létrehozhat belső visszaélés-bejelentési rendszert, ha e törvény alapján ilyen kötelezettsége nem áll fenn.
2. Egyéni vállalkozók kérdése, foglalkoztatottak számítása,
Az egyéni vállalkozó akkor is Vállalkozásnak minősül, ha nincs alkalmazottja, így a felsorolt tevékenységek végzése esetén a törvény hatálya alá tartozik. Bejelentő ügyvédet csak jogi személy bízhat meg, így az egyéni vállalkozók esetében kizárólag külső személy – nem ügyvéd – megbízásával üzemeltető a belső visszaélés-bejelentési rendszer.
A foglalkoztatottak számába nem kizárólag a munkaviszony keretében foglakoztatott munkavállalók számítandóak. Foglalkoztatottnak minősül az egyéb polgári jogviszony keretében a Vállalkozás részére annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végző személy vagy önfoglalkoztató.
A gazdasági társaság, egyesület tagját – amennyiben a jogszabály alapján nem minősül foglalkoztatottnak – nem kell számításba venni.
3. Belső visszaélés-bejelentési rendszer
A Vállalkozás a belső visszaélés-bejelentési rendszert az alábbiak szerint hozhatja létre:
- a Vállalkozásnál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti, VAGY
- A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható. Külső szervezet megbízása esetén a külső szervezetre a bejelentővédelmi ügyvédre irányadó összeférhetetlenségi és pártatlansági szabályokat alkalmazni kell.
Társaságunknál bejelentővédelmi ügyvéd működteti a rendszert:
Név: Dr. Mórocz István Attila egyéni ügyvéd
Székhely: 4025 Debrecen, Erzsébet utca 19. I/5.
Telefonszám: +3652738774
E-mail cím: iroda@drmorocz.hu
Személyes bejelentések fogadása, tájékoztatás adás: H-P 15:00-16:00, tárgyalás ütközés esetén a fenti telefonon lehet időpontot egyeztetni.
4. A bejelentés tárgya – Milyen ügyben tehető bejelentés?
A jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
A feltételezett visszaélésnek, jogellenes cselekménynek ill. mulasztásnak a bejelentő munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggőnek kell lennie. A munkaviszony létesítését megelőzően, a munkaviszony létesítésével összefüggésben elkövetett jogsértés is bejelenthető.
Nem csak az uniós jogba, hanem a kizárólag a hazai jogszabályba ütköző cselekmény is bejelenthető, akkor is, ha az adott jogszabály nem uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgál.
Jogellenes cselekmény: a jogsértés fogalma Magyarországon a hazai jogszabályba vagy uniós jogba ütköző cselekményt, vagy mulasztást jelent, amely meghiúsítja a magyar jogszabályok vagy a kérdéses uniós jogi aktusok céljait vagy hatásait.
5. Visszaélés-bejelentési rendszer és hatóságok viszonya
A visszaélések, jogellenes cselekmények annak ellenére tartozhatnak a szolgáltatói visszaélés-bejelentési rendszer hatáskörébe, hogy kivizsgálásuk, szankcionálásuk más hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozik, tehát ez nem akadálya a bejelentésnek. Például bűncselekményt megvalósító cselekmények kivizsgálása a büntető igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik, de miután az ilyen cselekményeknek is van / lehet munkajogi, polgári jogi következménye, a bejelentés kezelő nem utasíthatja el az ilyen bejelentések kivizsgálását, sőt a törvény indokolt esetben előírja a büntető feljelentés megételét is. A munkaügyi bíróságra útra tartozó egyéni jogsérelmek is bejelenthetők, de ez a bejelentés és eljárás nem helyettesíti a bírósági utat, nem érinti a perindítási határidőket sem.
6. Ki jogosult bejelentés megtételére?
a) a Vállalkozás által foglalkoztatott,
b) az a foglalkoztatott, akinek a Vállalkozásnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és
c) a Vállalkozással foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet továbbá:
a) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Vállalkozással szerződéses kapcsolatban áll,
b) a Vállalkozás tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Vállalkozás ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
c) a Vállalkozással szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
d) a Vállalkozásnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
e) a Vállalkozással az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
f) az a személy, akinek az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Vállalkozással megszűnt.
A foglalkoztatotti létszám és a bejelentés megtételére jogosultak nem azonos kör, nem minden jogosult minősül foglalkoztatottnak!
A bejelentési jogosultsághoz elég csak a státusz, egyéb feltétel, például személyes jogos érdek nem szükséges.
7. Bejelentés megtétele (21.§)
A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg.
Jogszerű a bejelentés, ha:
- a bejelentő a bejelentését az e Fejezet szerinti visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, az e törvényben meghatározott szabályok szerint tette meg,
- a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel, szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és
- a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.
7.1. Szóbeli bejelentés
- telefonon
- szóban, személyesen
Ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer keretében nem használnak rögzített rendszereket, a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentést írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.
Ha a bejelentő személyesen teszi meg a bejelentését, a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentést
a) – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően – tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy
b) írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.
Jegyzőkönyv készítési kötelezettség:
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni.
A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a bejelentőnek nyújtott tájékoztatásra vonatkozó információkat is.
A jegyzőkönyv másolati példányát át kell adni a bejlentőnek, amennyiben a bejelentés telefonon érkezett, úgy meg kell küldeni a bejelentőnek postai vagy elektronikus úton.
7.2. Tájékoztatási kötelezettség
Szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.
A bejelentőnek személyazonosságának megállapításához szükséges adatnak kizárólag a bejelentő neve tekinthető.
7.3. Írásbeli bejelentés
Az írásbeli bejelentés megtételére az alábbiak szerint van lehetőség:
- a visszaélés bejelentési rendszer működtetőjének e-mail címére történő megküldéssel (a rendszer kezelőjének visszaigazoló e-mailjét követően kell a bejelentést kézbesítettnek tekinteni);
- a visszaélés bejelentési rendszer működtetőjének címére történő megküldéssel ajánlott tértivevényes levélben;
Amennyiben a bejelentő írásbeli bejelentését névtelenül teszi meg, úgy a rendszer működtetője nem tudja a bejelentés kivizsgálásának folyamatáról tájékoztatni, továbbá a névtelen bejelentés kivizsgálását a rendszer kezelője mellőzheti.
7.4. Írásbeli bejelentés kezelése
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani az e törvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. A határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól kell tájékoztatni. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.
8. Bejelentés kivizsgálása, tájékoztatási kötelezettség
A bejelentések kivizsgálásában való közreműködéssel szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd került megbízásra. Külső szervezet megbízása esetén a külső szervezetre a bejelentővédelmi ügyvédre irányadó összeférhetetlenségi és pártatlansági szabályokat alkalmazni kell.
A bejelentés kivizsgálása során a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Tájékoztatást nyújt továbbá a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint az e törvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan.
9. Bejelentés kivizsgálásának mellőzése
A bejelentés kivizsgálása az alábbi esetekben mellőzhető:
a) a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
b) a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,
c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
10. Bejelentés elintézése
A bejelentés vizsgálását követően az alábbi intézkedések megtétele szükséges:
- értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, amely a rendszer működtetőjének feladta;
- intézkedések meghozása, amely alkalmas a visszaélés orvoslására, amely a Vállalkozás feladata,
- amennyiben a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.
11. A Vállalkozás által meghozható intézkedések
Amennyiben a rendszer működtetője által megállapítást nyer, hogy a bejelentésben foglalt körülmények helytállóak, úgy a Vállalkozás az alábbi intézkedéseket foganatosíthatja a bejelentésre okot adó személlyel szemben:
- Az eset súlyosságától függően munkajogi és/vagy büntetőjogi intézkedéseket hoz vele szemben.
12. Bejelentés nyilvánosságra hozatala a bejelentő által
A bejelentő csak a jogszerűen megtett bejelentést hozhatja nyilvánosságra, amennyiben a Törvény 46.§ írt feltételek fennállnak. A bejelentőnek először igénybe kell vennie a Vállalkozásnál működtetett belső visszaélés-bejelentési rendszert. A nyilvánosságra hozatal további feltétele, hogy visszaélés-bejelentés kezelője valamely, a jogszabályban rögzített kötelességének határidőben ne tegyen eleget.
IV. ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK, BEJELENTŐ VÉDELME
1. Adatkezelési szabályok
Ki lehet érintett visszaélés-bejelentési rendszer működtetése során?
- a bejelentő,
- az a személy, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre
okot adott, és
- az a személy, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.
Milyen adatok kezelhetőek?
Csak az elengedhetetlenül szüksége személyes adataik kezelhetőek az érintetteknek, amely adat nem szükséges, azt haladéktalanul törölni kell:
- bejelentő neve (amennyiben hozzájárul és amennyiben a bejelentés nem anonim);
- bejelentő e-mail címe (amennyiben hozzájárul és a bejelentésével kapcsolatos tájékoztatást elektronikus úton kéri);
- a bejlentő postai címe (amennyiben hozzájárul és a bejelentésével kapcsolatos tájékoztatást postai úton kéri).
Adatkezelés célja
Kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése lehet.
Adatkezelés jogalapja
A bejelentő vonatkozásában a hozzájárulása, a többi érintett vonatkozásában a jogi kötelezettség teljesítése.
Adatok továbbítása
Az adatok kizárólag a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak. A bejelentő adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra. A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, e törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.
Rosszhiszemű bejelentő
Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, e természetes személy számára nem lehet megismerhetővé tenni a bejelentő személyes adatait. Tehát e körben GDPR szerint az érintett személyt megillető, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való jog nem gyakorolható. Minden érintett szolgáltatónál, Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatónál a kötelezően vezetendő adatkezelések nyilvántartásába fel kell venni a Panasztörvény szerinti bejelentésekre vonatkozó adatkezelést. A szolgáltatónak a visszaélés-bejelentési rendszer működésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettsége kiterjed az adatkezelési szabályok, jogok és kötelezettségek ismertetésére is.
2. A visszaélést bejelentők védelme
Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,
a) amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
b) amelyet a III. fejezet 6. pontjában meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg,
jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
2.1.Mi minősül hátrányos intézkedésnek?
A bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen
a) a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,
b) a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
c) a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
d) a képzés megtagadása,
e) a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
f) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,
g) a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
h) a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,
i) a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
j) egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
k) a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
l) az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,
m) az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,
n) az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
o) az engedély visszavonása.
2.2. Bizonyítási teher
Amennyiben a hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja –
a) vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és
b) a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.
2.3. Jogellenesség kérdése
Minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozott hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
3. Bejelentők védelmének korlátja
Nem illeti meg a bejelentőt, ha
a) bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
b) a bejelentés megtétele során törvényben meghatározott, az orvosi titokra, az ügyvédi titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
c) a bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
d) a bejelentés megtétele során a bírói ítélkezéssel kapcsolatban a törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
e) bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi, vagy
f) a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának a tagjaként a bejelentésével az e szervek tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott szabályokat megszegi.
A bejelentővédelem kizárólag akkor illeti meg a bejelentőt, ha a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a Panasztörvény 1. mellékletben, illetve a 2. mellékletben szereplő európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik.
A törvény kérdéses 1. és 2. számú mellékletéből kiindulva a visszaélésbejelentési rendszerben bejelentett visszaélések közül a bejelentőt kizárólag a következő területeket, illetve a mellékletben megjelölt szabályozó uniós jogi aktusokat és jogszabályokat – érintő visszaélés-bejelentések esetén illeti meg a bejelentővédelem teljes arzenálja:
• Közbeszerzés
• Pénzügyi szolgáltatások, termékek és piacok, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése
• Termékbiztonság és termékmegfelelőség
• Közlekedésbiztonság
• Környezetvédelem
• Sugárvédelem és nukleáris biztonság
• Élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint állategészségügy és
állatjólét
• Közegészségügy
• Fogyasztóvédelem
• A magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a hálózati
és információs rendszerek biztonsága (a (elektronikus hírközlési
adatvédelmi irányelv, és a általános adatvédelmi rendelet vonatkozásában)
• Az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő és a vonatkozó uniós
intézkedésekben részletesebben meghatározott jogsértések
• A versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok
4. Mentesülés az üzleti titok megsértése alól
A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.
5. Jogi segítségnyújtás – Jogi segítő útján
Az állam a bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint. Ennek keretében a bejelentő számára tájékoztatást és tanácsadást kell nyújtani a bejelentők rendelkezésére álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről, a bejelentők védelmével összefüggő, e törvény szerinti szabályokról, a bejelentők e törvény szerinti jogairól és kötelezettségeiről.
6. A névtelen bejelentők védelme
A bejelentővédelmi jogok megilletik azt a bejelentőt is, aki személyazonosságának felfedése nélkül – így különösen neve, azonosításához szükséges személyes adatai megadása nélkül – tesz jogszerű bejelentést és későbbi azonosítását követően vele szemben hátrányos intézkedést tesznek meg. Feltétel, hogy a bejelentés jogszerű legyen.
A bejelentővédelem a kivizsgálás mellőzése esetén is megilleti a névtelen bejelentőt, ha később azonosítják.
7. A bejelentő segítőinek védelme
A bejelentőre vonatkozó védelemben részesül az is, aki
a) a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
b) a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja, akit hátrányos intézkedés érhet.
Ezen esetekben is a jogi védelem feltétele a bejelentés jogszerű megtétele.
V. BEJELENTŐVÉDELMI ÜGYVÉD
Jogi személy – kivéve a II. fejezet 2. pont a-c alpontjában felsorolt jogi személyek – a tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ügyvéddel megbízási szerződést köthet bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység folytatására.
1. Összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok, pártatlanság
Megbízási szerződés nem köthető olyan jogi személlyel, amellyel a bejelentővédelmi ügyvéd más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt. A bejelentővédelmi ügyvéd e tevékenységével összefüggésben javadalmazást vagy más előnyt a megbízó kivételével mástól nem kérhet és nem fogadhat el.
2. Bejelentési kötelezettség a kamara irányába
A bejelentővédelmi ügyvédi megbízás létrejöttét a bejelentővédelmi ügyvédnek tizenöt napon belül írásban be kell jelentenie a területi ügyvédi kamarának. A bejelentővédelmi ügyvéd nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint honlapjának elérhetőségét a területi ügyvédi kamara honlapján közzé kell tenni.
3. Megbízási szerződés felmondása
A bejelentővédelmi ügyvéd megbízása csak indokolással mondható fel. A bejelentővédelmi ügyvéd törvényes eljárása nem alapozhatja meg a megbízó általi felmondást vagy a bejelentővédelmi ügyvédet megillető megbízási díj teljesítésének megbízó általi megtagadását. A bejelentővédelmi ügyvéd tevékenysége szempontjából az eddigiekben rögzítettek túl minden olyan jelzés bejelentésnek tekintendő, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a megbízó jogos érdekét vagy jogszabályba nem ütköző üzleti érdekét, vagy a megbízó tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, a közbiztonság, a közegészség vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja.
4. A bejelentővédelmi ügyvéd feladata
A megbízási szerződés alapján a bejelentővédelmi ügyvéd
a) fogadja a megbízó tevékenységével összefüggő bejelentéseket,
b) jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban,
c) kapcsolatot tart a bejelentővel, tőle a bejelentés kivizsgálása érdekében szükség esetén tájékoztatást, felvilágosítást kérhet,
d) a megbízó rendelkezése szerint közreműködhet a bejelentés alapján indult vizsgálat lefolytatásában, és
e) kérésére írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről, különösen a bejelentés alapján indult vizsgálat eredményéről, a megbízó által megtett intézkedéséről vagy a vizsgálat lefolytatásának elutasításáról.
A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentést a megbízóhoz továbbítja, de a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatok tekintetében a bejelentésnek a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot nem tartalmazó kivonatát küldi meg a megbízónak, kivéve, ha a bejelentő előzetesen, írásban hozzájárult személyes adatai továbbításához.
Ha a bejelentés a megbízó vezető tisztségviselőjének cselekményével vagy mulasztásával függ össze, a bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentő felügyelőbizottságát, könyvvizsgálóját, a megbízó legfőbb döntéshozó szervét vagy a tulajdonosi jogok gyakorlóját köteles a bejelentésről haladéktalanul értesíteni.
A bejelentővédelmi ügyvéd az ilyen minőségében kapott bejelentéseket és azok iratanyagát köteles más tevékenységétől elkülönítve kezelni és nyilvántartani.
VI. Záró rendelkezések
A belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályszerű működését a Foglalkoztatás felügyeleti hatóság ellenőrzi.
E Szabályzat rendelkezéseit meg kell ismertetni a Vállalkozás valamennyi Foglalkoztatottjával.
A Vállalkozás jelen szabályzatot közzé teszi a www.kabinet-fm.hu honlapján, illetve nyomtatott formátumban a foglakoztató vezérigazgatói irodahelyiségében.
Budaörs, 2023. július 20.
Holló Zsolt Ferenc
vezérigazgató
